Vikinez- Erdei stresszoldás

...midőn az a gondolat kerget napok óta, hogy kineziológusként is szeretnék látható lenni, de a közösségi média a kishalakat, mint én, nem nagyon támogatja. Valamiért azt érzem, lesz facebook meg insta és egyéb social média nélküli világ, vagy csak még optimistán azt gondolom, van más is rajtam kívül, aki belefárad a görgetésbe illetve a teljesen irreleváns(számomra) hirdetések, posztok, AI plakátok világába. És ha véletlenül rá is kattintok, onnanntól kezdve ontja magától a feedem.

Bízom benne, hogy van, aki szeret még olvasni.

Olvas, mert ki akar szakadni az épp aktuális pillanatából.

Olvas, mert ez a hobbija.

Olvas, mert ezzel tudást gyarapít.

Olvas, mert inspirálódni szeretne.

Olvas, mert kérdésekre keresi a választ.

Olvas, mert meg is akarja találni a válaszokat.

Úgyhogy bízom benne, hogy lesz olvasóm.

Kedves Olvasó!

Demeterné Dózsa Viktória vagyok.

21 éve tanár, és 2 éve kineziológus.

Talán utóbbi szorul magyarázatra, hogy mit is kell érteni ez alatt.

Sorstársaim sajnos sokan vannak. Én is egy vagyok közülük. 44 éves voltam idén, 2 kiskamasz édesanyja vagyok, házassági szövetségben élek a férjemmel. Átlagos életet élünk, dolgozunk, logisztikázzuk a gyerekeket, sportolunk, családi programokat szervezünk. Az élet nevű film tartogat stresszes helyzeteket,megéléseket, az új helyzetek hoznak felismeréseket, blokkok kerülnek felszínre. Megélünk veszteségeket, gyászt, változásokat. Nőként sokat agyalok, figyelem magam, hogy jó vagyok-e a szerepeimben, elég jól csinálom -e a dolgom anyaként, feleségként, jó gyereke vagyok-e anyukámnak, jó testvér vagyok-e. Ismerem milyen szorongani, félni, keresni a kapaszkodókat.

Mindezeket megélem most is, kineziológusként is.

Viszont tudom, hogy az ilyen helyzetekben milyen erőforrásokhoz nyúljak. Milyen válaszra ösztökéljem a testem(mert ott vannak benne a válaszok). Milyen segítséget kérjek a természettől, aminek kezdem a részeként tekinteni magam. Hogyan oldódjanak a nehézségek miatti ködfelhők, hogyan jöjjek ki a sötétségből. Ezt a tudást tudom átadni annak, aki hozzám fordul.

A kineziológus a hagyományos kínai, keleti szemlélet és a nyugati kultúra elemeit ismeri és használja, tanítja meg a hozzá fordulóknak. Megtanítom, mit csinálj, ha úgy érzed, a tested nem bírja tovább a stresszt. Mit tegyél, ha rajtakapod magad a szorongáson, vizsgadrukkon, vagy félelmeken. A célom az, hogy amint lehet, már ne legyen rám szükséged. Ez eléggé kontraproduktív, tudom, de a cél az, hogy egyedül is meg tudjuk lovagolni a hullámokat, mert nem csak simán csapkodunk a vízben, hanem szörfözünk, úszunk az árral.

Tudom, mennyire fontos az érzelmi intelligencia, ezért éreztem, hogy a természet adományait, amilyen formában csak lehet, használom. Így a Bach virágterápia megtanulásával lett egy erős ütőkártyám az érzelmi terhek feldolgozásához. 

A természet erejét lassan 10 éve magamon is érzem, tájékozódási futó vagyok, hobbi szinten versenyzek, mióta a lányaim megszülettek. Minél több időt töltök kinn az erdőben, legyen bármilyen évszak és bármilyen időjárási körülmény, gyógyítólag hat a testemre, lelkemre. Ez hozta a felfedezést a saját önismereti módszerem kialakítására, ez a Belső egyensúly program, amit többszörösen csekkolva a világhálót, a környéken egyedülállóvá sikerült fejlesztenem. Úgy raktam össze, hogy felhasználtam a kineziológusi szerszámosládám, a tanári képességeim és hozzátettem a tájékozódási futásban megélt természetszimbolika jótékony hatását.

Erről szeretnék írni a blogon, hogy mennyit tud adni egy ilyen alkalom számomra és bárki számára, aki útmutatást keres élete terheire, kérdéseire.

Illetve reklámot csinálok az erdőnek, hegyeknek, patakoknak, csermelynek, völgyeknek, az eső utáni erdő illatának.

(Erős reklám volt 2020-21ben a Covid, ez volt az egyetlen szabad hely a bezártság ellen, ahol szabadok voltunk.)